Egy új családi háznál ma már alapelvárás az alacsony energiafogyasztás. Emiatt könnyű összekeverni az olyan kifejezéseket, mint a passzívház, az alacsony energiaigényű épület vagy a közel nulla energiaigényű épület. Pedig ezek nem ugyanazt jelentik.
A legfontosabb különbség röviden:
- a közel nulla energiaigényű épület Magyarországon jogszabályban meghatározott energetikai követelményszint;
- az alacsony energiaigényű épület önmagában többnyire általános, nem egységesen meghatározott megnevezés;
- a passzívház pedig a Passive House Institute pontos, számszerűen ellenőrizhető épületstandardja, amely az alacsony energiaigény mellett a téli és nyári komfortot, a légtömörséget, a hőhidakat és a szabályozott szellőztetést is rendszerben kezeli.
Vagyis attól, hogy egy új épület teljesíti a magyar energetikai előírásokat, még nem lesz passzívház.
Mit jelent a közel nulla energiaigényű épület Magyarországon?
A „közel nulla energiaigényű épület” nem marketingelnevezés, hanem a magyar épületenergetikai szabályozásban meghatározott fogalom.
A jelenlegi szabályozás alapját az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet adja.
A rendelet szerint közel nulla energiaigényű az az épület, amely megfelel a jogszabály erre vonatkozó követelményeinek.
Ez több szinten vizsgálja az épületet. Számít többek között:
- a határoló szerkezetek hőtechnikai minősége;
- az épület fajlagos hővesztesége;
- a nyári hővédelem;
- az épülettechnikai rendszerek kialakítása;
- a nem megújuló primerenergia-igény;
- valamint a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás.
Fontos változás a korábbi magyar szabályozáshoz képest, hogy az új rendszerben már nem a korábbi módon előírt kötelező megújulóenergia-részarány a közel nulla követelményszint egyik alapja. A jelenlegi rendszerben a fajlagos szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó követelmény kapott meghatározó szerepet.
Ez azért is fontos, mert az interneten még sok olyan energetikai ismertető található, amely a régi szabályozás alapján magyarázza a „közel nulla” fogalmát.
A közel nulla energiaigény azt jelenti, hogy az épület szinte nem fogyaszt energiát?
Nem.
A megnevezés ebből a szempontból könnyen félreérthető.
A közel nulla energiaigényű épület nem nulla energiaigényű házat jelent, és nem feltétlenül olyan épületet, amelynek tényleges éves energiafogyasztása megközelíti a nullát.
A kifejezés egy jogszabályban meghatározott követelményszintet jelöl.
Egy ilyen épület továbbra is használ energiát:
- fűtésre;
- hűtésre;
- használati meleg víz előállítására;
- szellőztetésre;
- világításra;
- háztartási és egyéb berendezések működtetésére.
Ezért hibás lenne úgy értelmezni, hogy minden új, közel nulla követelményszintű épület automatikusan rendkívül alacsony energiafogyasztású vagy passzívház-szintű.
Mit jelent az, hogy alacsony energiaigényű épület?
Itt már kevésbé egyértelmű a helyzet.
Az „alacsony energiaigényű ház” vagy „alacsony energiájú ház” kifejezést a köznyelvben, a szakmai kommunikációban és az ingatlanpiacon is használják, de önmagában nem mondja meg pontosan, milyen energetikai teljesítményről beszélünk.
Egy épület lehet lényegesen jobb az aktuális jogszabályi minimumnál, ezért teljes joggal nevezhető energiatakarékosnak vagy alacsony energiaigényűnek – de ebből még nem tudjuk:
- mekkora a fűtési energiaigénye;
- milyen a légtömörsége;
- milyen hőhidakkal rendelkezik;
- milyen a nyári komfortja;
- milyen a szellőztetése;
- vagy milyen számítás igazolja a teljesítményét.
Ezért építtetőként önmagában az, hogy egy tervre vagy eladó épületre azt mondják, hogy „alacsony energiaigényű”, kevés információ.
Mindig azt kell megkérdezni:
milyen számítás és milyen konkrét teljesítmény alapján?
A PHI Low Energy Building viszont konkrét standard
Fontos különbséget tenni az általánosan használt „alacsony energiaigényű épület” kifejezés és a Passive House Institute által meghatározott PHI Low Energy Building standard között.
A PHI Low Energy Building már nem általános megnevezés, hanem a Passive House Institute egyik konkrét, ellenőrizhető épületstandardja.
A Passive House Institute jelenleg három épületstandardot különböztet meg:
- Passive House;
- EnerPHit – meglévő épületek magas színvonalú energetikai felújítására;
- PHI Low Energy Building.
Ezeknek külön követelményei vannak.
Ezért a két fogalmat nem szabad összekeverni.
Mit jelent ehhez képest a passzívház?
A passzívház nem egyszerűen egy, a jogszabályi minimumhoz képest valamivel jobb energetikai besorolás.
A Passive House Institute által meghatározott épületstandard, amelynek célja egyszerre:
- rendkívül magas energiahatékonyság;
- magas téli és nyári komfort;
- egészséges beltéri környezet;
- és kiszámítható műszaki teljesítmény.
A passzívház működése öt alapvető épületfizikai elvre épül:
- nagyon jó hőszigetelés;
- nagy energiahatékonyságú nyílászárók;
- a hőhidak következetes minimalizálása;
- légtömör épületburok;
- hővisszanyerős, szabályozott szellőztetés.
A lényeg azonban nem az, hogy kipipáljuk ezt az öt pontot.
A passzívház attól működik, hogy ezek együtt, összehangolt rendszerként működnek.
Passzívház és közel nulla energiaigényű épület: mi a lényegi különbség?
A két rendszer más célt szolgál.
A magyar energetikai követelményrendszer azt határozza meg, hogy egy új épületnek legalább milyen energetikai szintet kell teljesítenie.
A passzívház-standard ezzel szemben egy önként vállalható, magasabb energiahatékonysági és komfortszintet határoz meg.
Egyszerűsítve:
| Szempont | Közel nulla energiaigényű épület | Passzívház |
|---|---|---|
| Jellege | jogszabályi követelményszint | önkéntes nemzetközi épületstandard |
| Mi határozza meg? | magyar jogszabályi környezet | Passive House Institute |
| Cél | minimumkövetelmények teljesítése | nagyon magas energiahatékonyság és komfort |
| Energetikai számítás | magyar energetikai számítás | PHPP |
| Légtömörség | nem a passzívházéhoz hasonló központi teljesítménykritérium | számszerűen mérendő követelmény |
| Blower door mérés | nem általános kötelező eleme minden új családi háznak | a passzívház igazolásának alapvető része |
| Hőhidak | energetikai számítás részei lehetnek | következetes tervezési és ellenőrzési kérdés |
| Hővisszanyerős szellőztetés | nem attól lesz megfelelő az épület, hogy feltétlenül ilyen rendszer van benne | a passzívház alapelveinek egyike |
| Nyári komfort | jogszabályi követelmény is foglalkozik vele | PHPP-ben részletesen vizsgált tervezési kérdés |
| Minősítés | energetikai megfelelés / tanúsítás | külön PHI passzívház-minősítés lehetséges |
A táblázatból látszik, hogy a két rendszer között van átfedés, de nem ugyanazt ellenőrzik és nem ugyanolyan részletességgel.
Minden passzívház megfelel a magyar energetikai követelményeknek?
Egy Magyarországon megvalósuló épületnek természetesen a magyar jogszabályi követelményeknek is meg kell felelnie.
A passzívház-tervezés nem helyettesíti a magyar energetikai megfelelőség igazolását.
Ez azért fontos, mert két külön számítási rendszerről beszélünk.
A magyar jogszabály szerinti energetikai számítás és a PHPP-számítás eltérő módszertannal, eltérő célból készül.
Egy minősített passzívház esetén tehát jellemzően mindkét oldalnak meg kell felelni:
- a magyar jogszabályi követelményeknek;
- és a Passive House Institute passzívház-kritériumainak.
Nem célszerű az egyik számítás eredményét közvetlenül megfeleltetni a másiknak.
Ha egy új ház már megfelel a mai előírásoknak, van értelme ennél jobbat tervezni?
A jogszabály azt határozza meg, mi az a minimum, amit az épületnek teljesítenie kell.
Egy családi házat azonban nem néhány évre építünk.
Jellemzően több évtizedig használjuk, és ezalatt:
- változhatnak az energiaárak;
- szigorodhatnak az energetikai elvárások;
- változhat a gépészet;
- nőhet a komforttal kapcsolatos elvárás;
- és később az ingatlan energetikai minősége az értékét is befolyásolhatja.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden új családi háznak feltétlenül minősített passzívháznak kell lennie.
A fontosabb kérdés az, hogy ha már egyszer építünk, akkor milyen intézkedéseket érdemes most megtenni, mert később nagyon nehéz vagy drága lenne korrigálni őket.
Hol érdemes többet tudnia egy háznak a jogszabályi minimumnál?
Egyes döntések később viszonylag könnyen változtathatók. Mások gyakorlatilag az épület teljes élettartamára meghatározzák annak minőségét.
Különösen ilyen:
- az épület tájolása;
- a tömegformálása;
- a szerkezetek hőtechnikai minősége;
- a hőhidak kialakítása;
- a légtömörségi koncepció;
- a nyílászárók helye és beépítése;
- a nyári árnyékolhatóság;
- a gépészeti rendszer alapvető koncepciója.
Egy hőszivattyút húsz év múlva ki lehet cserélni.
Egy rosszul kialakított lábazati csomópontot, tető-fal kapcsolatot vagy kedvezőtlen épülettömeget már sokkal nehezebb.
Ezért az energetikai minőségnél sem feltétlenül az a legjobb stratégia, hogy mindenből a legdrágábbat választjuk, hanem az, hogy a hosszú életű épületszerkezeteket már elsőre jól tervezzük meg.
Az energetikai besorolás önmagában megmondja, hogy jó-e egy ház?
Nem.
Egy energetikai tanúsítvány nagyon fontos információkat tartalmaz, de nem teljes körű műszaki minősítés.
Nem feltétlenül derül ki belőle például, hogy:
- mennyire légtömör az épület;
- milyen a kivitelezés minősége;
- jól készültek-e a nyílászáró-csatlakozások;
- vannak-e problémás hőhidak;
- megfelelően működik-e és van-e beszabályozva a szellőztetőrendszer;
- milyen a tényleges nyári komfort;
- vagy hogy a megvalósult állapot pontosan megfelel-e a terveknek.
Ez az egyik lényeges különbség a jogszabályi energetikai megfelelőség és a passzívház-szemlélet között.
A passzívház-tervezés az épületet épületfizikai rendszerként vizsgálja.
Attól passzívház egy épület, hogy sok hőszigetelés kerül rá?
Nem.
Két épület közül nem feltétlenül az lesz energetikailag jobb, amelyiken vastagabb a hőszigetelés.
Az eredményt befolyásolja például:
- a felület/térfogat arány;
- a tájolás;
- az ablakfelületek;
- a hőhidak;
- a légtömörség;
- a szoláris nyereségek;
- az árnyékolás;
- a szellőzés;
- a gépészet;
- és a helyszín éghajlata.
Ha egy rossz csomópont miatt jelentős hőhíd marad az épületben, önmagában a homlokzati hőszigetelés további vastagítása nem feltétlenül a legjobb megoldás.
A jó energetikai tervezés ezért optimalizálás, nem pedig anyaghalmozás.
Attól passzívház egy épület, hogy hőszivattyú és napelem van rajta?
Szintén nem.
Egy korszerű gépészeti rendszer csökkentheti a vásárolt energia mennyiségét vagy a nem megújuló primerenergia-igényt, de nem változtatja meg automatikusan az épületburok minőségét.
Egy rosszul:
- tájolt;
- árnyékolt;
- hőszigetelt;
- légtömörített;
- vagy erősen hőhidas
ház energetikai problémáit nem célszerű kizárólag nagyobb gépészettel kompenzálni.
A passzívház-szemlélet sorrendje ezért:
először csökkentsük az energiaigényt, majd a megmaradó energiaigényt fedezzük hatékonyan.
Miért fontos a PHPP ebben az összehasonlításban?
Mert megmutatja, hogy az adott épület valójában hogyan működik.
A PHPP nem egy általános becslés: mindig az adott épületre és helyszínre készül. Figyelembe veszi a telekhez tartozó éghajlati, meteorológiai adatokat, ezért ugyanaz az épület más eredményt adhat például Győrben, Pécsen vagy Miskolcon.
A PHPP segítségével már a tervezés során vizsgálható például:
- a fűtési energiaigény;
- a fűtési teljesítményigény;
- a hűtési igény;
- a nyári túlmelegedési kockázat;
- az ablakok hatása;
- a hőhidak;
- a szellőzés;
- a légtömörség;
- az árnyékolás;
- az energiaellátás.
Ezért a PHPP akkor is értékes tervezési eszköz lehet, ha az építtető végül nem kér hivatalos passzívház-minősítést.
Alacsony energiaigényű ház vagy passzívház: melyiket érdemes választani?
Nem feltétlenül a címke a legfontosabb.
Egy családi háznál az első kérdés inkább az legyen:
milyen műszaki és komfortszintet szeretnénk elérni, és ezt hogyan tudjuk ésszerű költséggel megvalósítani?
Lehet olyan épület, amely:
- jelentősen jobb a jogszabályi minimumnál;
- PHPP-vel optimalizált;
- nagyon jó hőhíd- és légtömörségi kialakítású;
- hővisszanyerős szellőztetéssel készül;
- de valamilyen okból nem célja a passzívház-minősítés.
Ez műszakilag nagyon jó épület lehet.
És lehet olyan épület is, amelyet kifejezetten a Certified Passive House követelményeire tervezünk és minősítünk.
A fontos az, hogy a cél már a tervezés elején egyértelmű legyen.
Mi történik, ha csak a tervezés végén merül fel, hogy legyen jobb az energetika?
Általában beszűkülnek a lehetőségek.
Ha már eldőlt:
- a ház helye;
- a tömege;
- a tájolása;
- az ablakok mérete;
- a szerkezeti rendszer;
- a tető;
- a gépészeti helyiségek;
akkor sok energetikai döntést már csak költségesebben lehet módosítani.
Ilyenkor gyakran az történik, hogy az eredetileg kedvezőtlenebb építészeti vagy szerkezeti megoldást:
- több hőszigeteléssel;
- jobb és drágább ablakokkal;
- bonyolultabb hőhídmegszakításokkal;
- vagy nagyobb gépészeti rendszerrel
próbáljuk kompenzálni.
Ezért a jó energiahatékonyság nem a kész terv végén rákerülő műszaki réteg.
Az építészet és az energetika már az első vázlattól egymást erősítve kell, hogy formálódjon.
Mit érdemes kérdezni a tervezőtől?
Ha alacsony energiaigényű vagy passzívház-szintű családi házat szeretne, érdemes már a tervezés elején tisztázni:
- pontosan milyen energetikai célt tűzünk ki;
- csak a jogszabályi megfelelés a cél, vagy annál jobb épület;
- készül-e PHPP-számítás;
- hogyan kezeljük a hőhidakat;
- lesz-e légtömörségi koncepció;
- tervezünk-e blower door mérést;
- hogyan biztosítjuk a nyári komfortot;
- szükséges-e hővisszanyerős szellőztetés;
- hogyan változtatják az energetikai döntések a beruházási költséget;
- mely fejlesztések érik meg valóban, és melyek hoznak már csak csekély további javulást.
Ez sokkal többet mond a készülő épület minőségéről, mint önmagában egy hangzatos energetikai elnevezés.
Gyakori kérdések
Ugyanaz a passzívház és a közel nulla energiaigényű épület?
Nem. A közel nulla energiaigényű épület Magyarországon jogszabályi energetikai követelményszint. A passzívház a Passive House Institute külön, szigorúbb és részletesebb épületstandardja.
Minden új ház közel nulla energiaigényű?
Az új épületekre vonatkozó aktuális magyar energetikai követelményeket a hatályos szabályozás szerint teljesíteni kell. Az alkalmazandó szabályozásnál azonban az eljárás időpontja és az átmeneti rendelkezések is számíthatnak, ezért konkrét projektnél mindig az adott ügyre vonatkozó követelményeket kell ellenőrizni.
Az alacsony energiaigényű ház hivatalos kategória?
Az általánosan használt „alacsony energiaigényű ház” kifejezés önmagában nem határoz meg egységes magyar teljesítményszintet. A Passive House Institute PHI Low Energy Building standardja viszont konkrét követelményrendszer.
A közel nulla energiaigény azt jelenti, hogy nincs energiaszámla?
Nem. A fogalom jogszabályi energetikai követelményszintet jelent, nem nulla tényleges energiafogyasztást.
A passzívházhoz kell napelem?
Nem önmagában a napelem tesz egy épületet passzívházzá. A passzívház alapja először az energiaigény jelentős csökkentése.
Kötelező hőszivattyú egy passzívházban?
Nem. A passzívház-standard nem ír elő egyetlen kötelező fűtési technológiát.
Mi a PHI Low Energy Building?
A Passive House Institute külön épületstandardja olyan épületekre, amelyek magas energiahatékonysági szintet érnek el, de nem teljesítik maradéktalanul a passzívház valamennyi követelményét.
Lehet PHPP-t készíteni akkor is, ha nem akarok minősített passzívházat?
Igen. A PHPP tervezési és optimalizálási eszközként is használható, ezért passzívház-minősítés nélkül is sokat segíthet egy magas energiahatékonyságú épület kialakításában.
Nem az a kérdés, mi a minimum, hanem hogy mit érdemes elsőre jól megépíteni
Egy jogszabályi követelményszint szükségszerűen minimumot határoz meg.
Egy saját családi háznál azonban ennél hosszabb távon gondolkodunk.
A falakat, alapokat, födémeket, tetőt és az alapvető csomópontokat nem azért építjük, hogy néhány év múlva újra elkészítsük őket. Az energetikai tervezésnél ezért különösen fontos megkülönböztetni azokat a döntéseket, amelyeket később könnyen módosíthatunk, azoktól, amelyek évtizedekre meghatározzák az épület működését.
„Aki házat épít, annak nincs pénze arra, hogy elrontsa.”
Nem feltétlenül az a jó ház, amelyre a legtöbb technológiát és a legvastagabb hőszigetelést tesszük.
Az a jó ház, amelynél már az első vázlatoktól tudjuk, mit akarunk elérni, és az építészeti, energetikai és műszaki döntések egymást támogatják.
Ha a jogszabályi minimumnál jobb, alacsony energiaigényű vagy passzívház-szintű családi házat szeretne, ezt érdemes már a tervezés kezdetén meghatározni.
A jogszabályi minimumnál jobb épületet szeretne? A célokat érdemes már a tervezés elején rögzíteni, mert a legfontosabb energetikai döntések ekkor alakíthatók a legszabadabban.
