Jellemzően nagyobb léptékű beruházásoknál alkalmazzák, ahol a kiviteli terv készítése hosszabb ideig tart, és a beruházás előkészítését már a tervezés befejezése előtt el akarja kezdeni az építtető. A tender terv az építési engedélyezési tervek alapján nem teljes mértékben kidolgozott kiviteli tervdokumentációt és egy kiviteli terv részét is képező tervezői költségvetési kiírást tartalmaz. Általában a részlettervek és csomópontok tekintetében mutat kevesebbet, mint a kiviteli terv.

A kiviteli terv célja az, hogy az engedélyezett terveket az építész és társtervezők által együttesen továbbdolgozva egy olyan megfelelően részletes terv álljon rendelkezésre, amiből az épület megépíthető.

Pontos anyagmeghatározásokat és részletes számításokat tartalmaz. A kivitelezés minden szereplője számára megadja mit, mennyit és hogyan kell beépíteni.
Kiviteli terv alapján lehet kiválasztani a megfelelő kivitelezőt, és ez alapján lehet elszámolni vele, hiszen az Építtető tudja mit kell számon kérni a vállalkozókon, vagy hogy mennyi felhasznált anyagot számolhatnak el.

Kiviteli terv nélkül a kőműves, a segédmunkás és a vízvezetékszerelő fogja eldönteni, hogy milyen kazán, milyen hőszigetelés, vagy éppen milyen ablakok kerüljenek az épületbe. Könnyen belátható, hogy a kivitelezőknek és az építetőnek ebben a helyzetben legtöbbször mások az érdekei és más a fontossági sorrend.

A kiviteli terv költsége a kivitelezés alatt sokszorosan megtérül. Kisebb épületek, családi házak esetében általában a megrendelőre van bízva, hogy készítettet kiviteli tervet, vagy sem.

Azt, hogy mikor és milyen tartalommal kell kiviteli tervet készíteni

az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

tartalmazza.