Mi alapján kell az energetikai tanúsítást végezni?
A tanúsítást a 7/2006 (V.24.) TNM. rendeletben maghatározott számítási eljárással kell meghatározni.
A tanúsítás során az épület energetikai besorolását az energetikai tanúsítónak a fogyasztási adatok, alapján vagy számítással kell meghatározni.
A fogyasztási adatok csak korlátorozott mértékben használhatóak. Olyan épületeknél ahol a bentlakók, vagy a tulajdonosok a fogyasztási adatokat jelentősen képesek befolyásolni, ott a számítás hamis eredményeket hozhat. Két teljesen azonos épületnél, ha az egyik épületben csak egy személy lakik, akik ráadásul csupán hétvégén használja az épületet, míg a másik épületben egy ötfős család él, akkor a két épület fogyasztási adatokból történő besorolás alapján akár az energetikai skála két végén is lehetne, míg a számítás a fogyasztói szokások hatását teljesen kiküszöböli és helyesen ugyanabba a kategóriába sorolja mindkét épületet.
A számítások elvégzéséhez ismerni kell az épület:
-
tájolását
-
fűtött alapterületét
-
határoló felületeinek méretét
-
határoló felületeinek típusát
-
határoló felületeinek hőhidasságát
-
átlátszó felületek benapozottságát
-
fűtési rendszerét
-
HMV rendszerét
-
szellőzéséi rendszerét
-
hűtési rendszerét
-
légtechnikai rendszerét
-
egyes építményfajtáknál a világítási rendszerét
-
a saját rendszerekből származó nyereségáramokat
A számításos eljáráshoz minimálisan az épület legalább építési engedélyezési szintű alaprajza, homlokzata és metszete szükséges.
Az épület határoló szerkezeteit, amennyiben a tervek nem szolgálnak megfelelő információval, úgy szemrevételezéssel, méretfelvétellel, feltárással, thermovízióval, hőmérséklet méréssel lehet meghatározni.
Többlakásos lakóépület esetén amennyiben csak egy lakásra készül a tanúsítás úgy a lakás adatain túl szükség van a teljes épület fűtött térfogatára, és a teljes épület határoló felületének összegére.