Társasház Budapest Szegedi út

Tervező: Makay Kft, Szandbauer Valter építész

Tervezés éve: 2005

Műteremház tervpályázat Budapest 13. kerület Reitter Ferenc utcában.

Tervezés éve 2005

Építészeti tervezés menete és a teljes folyamat leírása

• Tervezési program összeállítása

Az első gondolattól a megvalósult épületig tartó folyamat első lépése egy kellőképpen részletes és jól átgondolt tervezési program. Egy megfelelő program tartalmazza az épület elsődleges funkcióját, a fontosabb helyiségek listáját és kapcsolatát a becsült alapterületekkel, az épülethasználó emberek tervezett létszámát.

• Építész kiválasztása

Ha sikerült a tervezési programot építtető részéről összeállítani, akkor az alapján lehet az építészektől tervezési ajánlatot kérni.
Javasolt áttanulmányozni az építészek referenciáit és hasznos lehet egy személyes találkozó is, hiszen az építtetővel történő együttműködéshez elengedhetetlen, hogy egy jó partneri viszony tudjon kialakulni a két fél között.

• Telek kiválasztása

Ha ismert a tervezési programból az épület léptéke és találtunk 2-3 olyan szóba jöhető telket, ami megfelel az elvárásainknak, akkor elérkezett az idő arra, hogy az építész segítségét kérjük.

• A telek adottságainak felmérése

A telek pontos magassági és vízszintes felmérése földmérő által.
Talajmechanikus megvizsgálja a talajviszonyokat próbafúrásokkal és laborvizsgálatokkal. Az eredmények alapján lehet az épület alapozását, pontosan és gazdaságosan meghatározni.
Amennyiben a telken építmény áll, úgy azt fel kell mérni legyen szó akár bővítésről, átalakításról vagy bontásról.
Javasolt már ekkor a telken található nagyobb fák felmérése is.

• Vázlatterv készítése

A megbízó és az építész közösen továbbgondolják a tervezési programot. Ez akár több egyeztetést is magába foglaló folyamat, aminek vége egy olyan terv, ami bemutatja az épület jelentősebb térkapcsolatait, tömegformálását és környezethez való viszonyát. A vázlatterv már alkalmas lehet hatósággal történő egyeztetésre is.

• Építési engedélyezési terv készítése

Az engedélyezési terv bemutatja a tervezett épület végső megjelenését.
Az engedélyezési terv az illetékes építési hatóságnak készül azzal a céllal, hogy az alapján a hatóság eldöntse, hogy a tervezett épület megfelel az építési szabályoknak, vagy sem.

• Engedélyezési eljárás

A beadott engedélyezési tervdokumentációt az építési hatóság, esetenként a főépítész és az illetékes szakhatóságok megvizsgálják, és amennyiben megfelel a terv, úgy az ügyintézési határidő lejártát követően megadják az építési engedélyt.
A jogerős építési engedély alapján építtető megszerezte az építés jogát az adott telekre.

• Tender terv

Jellemzően nagyobb léptékű beruházásoknál alkalmazzák, ahol a kiviteli terv készítése hosszabb ideig tart, és a beruházás előkészítését már a tervezés befejezése előtt el akarja kezdeni az építtető. A tender terv az építési engedélyezési tervek alapján nem teljes mértékben kidolgozott kiviteli tervdokumentációt és egy kiviteli terv részét is képező tervezői költségvetési kiírást tartalmaz. Általában a részlettervek és csomópontok tekintetében mutat kevesebbet, mint a kiviteli terv.

• Kiviteli terv

Az építési engedéllyel rendelkező tervek alapján készülő tervfajta. Mivel ez engedélyezési terv nem tartalmaz kellőképpen részletes műszaki információt, így a kivitelezés jellemzően csak engedélyezési terv alapján nem lehetséges. A kiviteli terv pontosítja a műszaki megoldásokat és azt, hogy mit miből, hogyan és milyen sorrendben kell megcsinálni. Amennyiben készült tenderterv, úgy a kiviteli terv annak a kibővített változata. Egyszerűbb és kisebb léptékű épületeknél jogszabály nem követeli meg komplett kiviteli tervet készítését.

• Kivitelezés

A jogerős építési engedély és a kiviteli terv alapján lehet a kivitelezést megkezdeni és felépíteni az épületet. A beruházó, a műszaki ellenőr a felelős műszaki vezető és a beruházás lebonyolító mellett egyes műszaki kérdések eldöntésében a tervező is rész szokott venni tervezői művezetés címén.

• Megvalósulási terv

Az esetleges építés közbeni eltéréseket a kiviteli tervekre fel kell vezetni, és a használatbavételi engedélykérelemhez mellékelni kell. A megvalósulási terv készítését az is indokolja, hogy ezen a terven a ténylegesen kivitelezett megoldások és állapotok láthatóak, így a későbbiekben bárminemű bontás és feltárás nélkül minden információ az építtető birtokában van.

• Használatbavételi engedély megszerzése

A megvalósulási terv mellett a használatbavételi engedélyhez a felelős műszaki vezetői nyilatkozat mellett az épület energetikai tanúsítványát is el kell készíteni és mellékelni kell. Az épület energetikai tanúsítványa „C” vagy annál jobb minősítést kell, hogy elérjen.

Egy épület kivitelezése közben adódó a tervező szakértelmét igénylő problémák és módosítások esetén a tervező tervezői művezetés keretében nyújthat támogatást. A tervezői művezetés nem azonos a műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői tevékenységgel.

Meglévő épületek külső és belső építészeti felmérése.

Meglévő épület átalakítása és bővítése esetén amennyiben nem állnak rendelkezésre az eredeti és a meglévő állapot pontos tervei, úgy a tervezés ezzel kell, hogy kezdődjön.

Épületfelmérést csak saját épületeink esetében tudjuk vállalni.

A tételes költségvetési kiírás általában a kiviteli terv részeként készül, de önmagában is készíthető egyszerűsített formában. Minden olyan előre látható költséget tartalmaz, ami adott munka elvégzéséhez szükséges. A költségvetési kiírás segítség lehet a kivitelező kiválasztásában és akár melléklete is lehet a kivitelezővel kötött szerződésnek. Konkrét anyag meghatározásokat tartalmaz.

Minta:

Az engedélyezési és kiviteli tervek alapján kivitelezett épületek szinte kivétel nélkül mindig mutatnak eltéréseket az eredeti építész és szakági tervektől. Ezeknek a módosításoknak a szerepeltetésére készül a megvalósulási terv, ami a használatbavételi engedélykérelemhez kötelezően benyújtandó munkarész. A használatbavételhez a megvalósulási terv részekén az építési hatósághoz kötelezően beadandó az elkészült épület energetikai tanúsítványa, amit energetikai szakértő, vagy tanúsító készít el. Bármilyen kivitelezés közbeni eltérés esetén a megvalósulási terv megléte az energetikai tanúsítvány elkészítésében kulcsszerepet játszik. A ilyenkor derül ki a Beruházó számára is, hogy a kivitelezés közben eszközölt módosítások milyen hatással voltak az épület energetikai besorolására. A megvalósulási terv a későbbi átalakítások és felújítások során is fontos szerepet játszik.

Az építési engedélyezési tervet megelőző tervfázis. Általában 1:200, 1:500 lépékben készülő építész terv. Tervező a hatósági engedély előtti egyeztetésekhez és a tervezési koncepció véglegesítéséhez használja.

Ebben a tervfázisban már kialakul az épület mérete, jellemző formája és anyagfelhasználása, így már energetikai szempontból is vizsgálni kell az épületet, ami passzívház és alacsony energiájú épület esetén jelentős hangsúllyal bír.

Épület részleges vagy teljes elbontását bemutató fotó- és tervdokumentáció.

A telken álló meglévő épület bontása az érvényben lévő jogszabályok szerint bizonyos méret felett, illetve funkció esetén engedély köteles.

A bontási engedély megszerzésének feltétele az építész tervező által elkészített bontási terv.

Az építészeti tervezés legelső szakasza, általában csak a Megbízó részére készül, nem egyszer az ingatlan megszerzése előtt.  Célja, hogy megvizsgálja az adott telek beépíthetőségét, vagy a meglévő épület átalakíthatóságát, vagy energiafelhasználásának csökkentését.

Tanulmányterv készítése nemegyszer megelőzi a telek vagy ingatlan megvásárlást is.